Innen szép nyerni – híres emberek bukásai és sikertörténetei – 2. rész

Mindannyian vágyunk a sikerre, de csak kevesen vagyunk hajlandók megtenni a hozzá vezető lépéseket. Az igazán sikeres emberek mögött elképesztő munkabírás, akaraterő és motiváció van, és nem állhat az útjukba a sorozatos kudarc, az elutasítás és a nehéz sors sem. Cikksorozatunk első részében Thomas Edisonról, J. K. Rowlingról és Michael Jordanről írtunk; most pedig folytassuk a sort két lázadó egyéniséggel, akik két teljesen különböző területen értek el legendás sikereket!

Steve Jobs – az öntörvényű

Steve Jobs neve elválaszthatatlan a technológiától – az annak idején garázscégből lett vállalat, az Apple társalapítójaként neki köszönhetjük a Macintosh számítógépet, az iPhone-t, az iPad-et és az iPod-ot is. A sikerig vezető út azonban korántsem volt zökkenőmentes Jobsnak. Szülei családi kényszer miatt örökbeadták, gyermekkorában beilleszkedési zavarai voltak és csínytevései miatt sok büntetést kapott az iskolában, de mindig átlagon felüli teljesítménye volt. Korán elkezdett érdeklődni az elektronika iránt és alkatrészekkel kísérletezett. 15 évesen rászokott a marihuánára és az iskola utolsó éveiben már az LSD-t is kipróbálta. Ekkoriban ismerkedett meg Steve Wozniakkal, akivel jól megértették egymást és hobbiként foglalkoztak az elektronikával. Jobs öntörvényű, lázadó jelleme a későbbiekben egyre csak erősödött, de a családi vitákban a szülei a legtöbbször engedtek neki. Megismerkedett egy hippi lánnyal, akivel egy időre elvonultak a hegyekbe, de mivel nem volt elég pénzük, Jobs alkalmi munkákat vállalt: jelmezbe öltözve szórakoztatott gyerekeket, amit utált csinálni. Mikor eljött a továbbtanulás ideje, semmiképpen nem akart egyetemre menni, de végül sikerült megegyeznie a szüleivel egy magánegyetemben, amire a családnak nem volt pénze, így később a bűntudat miatt ki is iratkozott. Itt egyre nagyobb hatással volt rá a hippi- és a spirituális kultúra, az újonnan megismert eszméket pedig lelkesen gyakorolta. Ekkoriban mezítláb járt, alkalmi munkákból élt és aktívan LSD-zett, valamint úgy gondolta, hogy a különleges diétája miatt nincs testszaga, ezért elhanyagolta a személyes higiéniát. Ennek ellenére 1974-ben felvették az Atari céghez mint technikust. Akkoriban már kezdett kibontakozni az érdeklődése a számítástechnika iránt, és egy számítógép-klub találkozója után kezdett el körvonalazódni benne az Apple ötlete. „Meggyőződésem, hogy a tényezők fele, ami elválasztja a sikeres és a sikertelen vállalkozókat, az a tiszta kitartás” – tartja Steve Jobs híres mondása valóban: gondoljunk csak bele, mennyi időnek kellett eltelnie és mennyi munka lehet amögött, hogy az 1975-ös cégalapítás óta már a mi kezünkben is nap mint nap megfordulnak ezek az eszközök!

Anna Wintour – a jégkirálynő

A brit és az amerikai Vogue magazin szerkesztője, ezáltal a divatipar legbefolyásosabb nője, Anna Wintour karrierje sem indult zökkenőmentesen. Négy testvére volt, akik közül a legidősebb bátyja már gyermekkorában elhunyt. Anna lázadó tinédzserré cseperedett: utálta az iskolai egyenruhát és már 14 évesen bubifrizurát vágatott magának, ami a mai napig az egyik védjegye. Egy londoni iskolában tanult, de 16 évesen otthagyta és úgy döntött, hogy egyetemre sem megy, így gyakornokoskodni kezdett. A Harpers & Queen nevű divatmagazinnak írt cikkeket és asszisztensként dolgozott, később pedig a Savvy magazinnál kapott állást. 1975-ben New Yorkba költözött és a híres Harper’s Bazaar divatszerkesztője lett. Rengeteg újítást vezetett be, új fotósokkal dolgozott és végül lehetősége lett teljesen egyedül megálmodni egyes divatanyagokat. Nagyon igényes és színvonalas munkát végzett, de a munkatársai már ekkor meglehetősen szigorúnak tartották. 1983-ban a brit Vogue felvette szerkesztőnek és a duplájára emelték a fizetését. 1988-ban az amerikai Vogue főszerkesztői posztját is felajánlották neki, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ő diktálja a divatot. Megújította a magazint, lecserélte az addigi címlapstílust, ismeretlen modellekkel kezdett dolgozni, keverte a luxusruhákat az olcsóbb darabokkal, a fotózásokat pedig kinti helyszínekre szervezte. Merész volt és vállalkozó szellemű: ekkor történhetett meg először, hogy egy Vogue modell farmert viselt a címlapon. Anna irányítása alatt vált piacvezetővé a magazin, ami nem is csoda, hiszen emberfeletti munkatempót követelt meg a kollégáitól és sokszor rideg kritikákat osztogatott. Gyakran úgy írják le, mint a legbefolyásosabb nőt a divatiparban, aki meghatározza az új trendeket, de egyben egy igazi jégkirálynőnek is tartják.

Minden sikerhez hosszú út vezet, és rengeteg dologról kell lemondania azoknak, akik tényleg erre vágynak. Ha hiszünk valamiben, ne adjuk fel a sokadik kudarc után se és előbb vagy utóbb elérjük a célunkat! Kezdjük a tökéletes állás megtalálásával!

Készítette: Kövecses Evelin

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala