A szabadságolások legfontosabb szabályai 2024-ben
Hány nap szabadság jár? Mit tehetünk a tavalyról „beragadt” szabadságunkkal? Milyen szabályok vonatkoznak a pótszabadságra?
Önnek ajánljuk!
A szabadságolások körében 2023-ban több nagyobb változás is történt – ezek főleg az apasági és a szülői szabadságra vonatkoznak, amelyekről írtunk is egy cikket korábban. Azóta különösebb változás nem történt a munkajogban a szabadságok tekintetében, egy fontos kivétellel: változott a gyermekek után járó pótszabadságra vonatkozó szabály. Cikkünkben dr. Fori Hajnal ügyvéd segítségével összefoglaltuk, kinek hány nap szabadság jár 2024-ben, átvihető-e a szabadság a következő évre, mit tehetünk, ha nem tudtuk kivenni a szabadságunkat valami miatt és melyek a legújabb szabályok idén.
Nagyobb döntési jogunk van a pótszabadságok tekintetében
2024. január 1-jétől egy nagyon fontos szabályt vezettek be a gyermekek után járó pótszabadságok és a szülői szabadságok tekintetében. A korábbi gyakorlattal ellentétben mostantól már mi dönthetjük el, hogy mikor szeretnénk ezt kivenni, annyi a dolgunk csupán, hogy minimum 15 nappal korábban jelezzük a főnökünknek. „A gyermekek után járó pótszabadságokat, valamint a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időben kell kiadja a munkáltató, amennyiben azt a munkavállaló legalább 15 nappal az adott szabadság előtt jelezte a munkáltatónak. Eddig a munkáltató dönthetett ezen szabadságok kiadási idejét illetően” – hívja fel a figyelmet a szabály változására az ügyvéd. – „A gyermek(ek) után járó pótszabadság mértéke, mely először a gyermek születésének évében, utoljára abban az évben illeti meg mindkét szülőt, amikor 16. életévét betölti:
- egy gyermek után 2 munkanap,
- két gyermek után 4 munkanap,
- kettőnél több gyermek után pedig 7 munkanap.
Az apasági (pót)szabadság mértéke 10 munkanap. A munkavállaló az apasági szabadság 5 munkanapjára távolléti díjra, a 6. munkanapjától a távolléti díj 40%-ára jogosult.”
Az alapszabadság mértéke nem változott
Az éves szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke továbbra is 20 nap, melynek csupán 7 napjáról rendelkezhetünk mi magunk, hiszen a rendelkezési jog megoszlik a munkavállaló és a munkáltató között. Ez a tény sokaknak okozhat meglepetést, hiszen a gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a főnök és az alkalmazott megegyeznek a szabadságok időpontjában, de történhetnek olyan esetek, amikor nem engednek el minket, teljesen jogszerűen – erről írtunk egy összefoglalót korábban.
Az alapszabadságon felül különböző jogcímeken pótszabadságra is jogosultak lehetünk. „A legismertebb az életkor, valamint a gyermekek után járó pótszabadság, de ezen kívül többféle pótszabadságot ismer a Munka törvénykönyve. Életkor után járó pótszabadság (először abban az évben illeti meg a munkavállalót, amikor a szükséges életkort betöltötte):
- a 25. életévtől 1 munkanap
- a 28. életévtől 2 munkanap
- a 31. életévtől 3 munkanap
- a 33. életévtől 4 munkanap
- a 35. életévtől 5 munkanap
- a 37. életévtől 6 munkanap
- a 39. életévtől 7 munkanap
- a 41. életévtől 8 munkanap
- a 43. életévtől 9 munkanap
- a 45. életévtől 10 munkanap
Ezen felül a fiatal munkavállaló 5 munkanapnyi pótszabadságra jogosult - utoljára abban az évben, amikor betölti a 18. életévét. A föld alatt állandó jelleggel dolgozó munkavállaló pótszabadsága 5 munkanap. Az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó munkavállaló pótszabadsága 5 munkanap. A megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult, illetve vakok személyi járadékára jogosult munkavállaló pótszabadsága 5 munkanap.”
A szabadság nem vihető át a következő évre
Sokunkban merül fel a kérdés év elején, hogy rendelkezhetünk-e azokról a szabadnapjainkról, amelyeket tavaly valamilyen okból kifolyólag nem vettünk ki. „Főszabály szerint nem ’vihető át’ szabadság a következő évre. A kivételeket szabályozza a Munka törvénykönyve: ilyen eset például, amikor a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött, és ilyenkor az adott évi, időarányosan számolt szabadságokat legkésőbb a következő év március 31. napjáig kell kiadni. Amennyiben a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerülő ok miatt (például szülési szabadság, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság) nem lehet az adott évben kiadni, akkor a kiadás átnyúlhat a következő évre” – magyarázza a szabályokat az ügyvéd. – „Fontos azonban jelezni, hogy a munkavállaló és a munkáltató írásos megállapodása alapján lehetőség van arra, hogy a munkavállaló életkora alapján járó pótszabadságokat, mely legfeljebb 10 munkanap, a következő év végéig adja ki a munkáltató.”
Előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a munkáltató nem akart szabadságot kiadni nekünk 2023 év végén, és ez az oka annak, hogy „bent ragadtak” ezek a szabadnapok. „Ilyen esetben, ha nem történt a felek között az életkor miatti pótszabadság átvitelére vonatkozóan írásbeli megállapodás, illetve nem merül fel a fentiekben jelzett egyéb körülmény, a munkáltató megszegi az Mt. szabadságokra vonatkozó szabályait azzal, hogy nem adja ki az adott évben a munkavállaló szabadságát. A munkavállaló panaszával munkaügyi bírósághoz vagy a foglalkoztatás-felügyeleti hatósághoz fordulhat.”
Még keressük a megfelelő állást? Készítsük el az önéletrajzunkat és iratkozzunk fel az állásértesítőre, hogy minél hamarabb megtaláljuk a helyünket!
Készítette: Kövecses Evelin
